2010 január 5. | Szerző: |

 

Olyan erősen képzeltelek el,
Hogy megszűnt körülöttem
A világ. Kezemmel céltalan
Útra keltem, s szádat számmal
Öleltem át.

Olyan erősen képzeltelek el,
Hogy homályba burkolózott
A távolság. Kezemet feléd
Nyújtottam, és elérhetővé vált
A világ.





 

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Üzenj a blogger(ek)nek!

Üzenj a kazánháznak!

Blog RSS

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!