<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Minden egész eltörött...</provider_name><provider_url>https://sadness.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Sadness</author_name><author_url>https://sadness.cafeblog.hu/author/Sadness/</author_url><title></title><html>&lt;P&gt;&lt;SPAN style=&quot;FONT-SIZE: 18px&quot;&gt;&nbsp;&lt;/SPAN&gt;&lt;SPAN style=&quot;FONT-SIZE: 18px&quot;&gt;Vannak dolgok, amiket sosem felejt el az ember. Kezdett ráébredni, hogy ezek a dolgok - a zene, a holdfény vagy a csók -, amiket a gyakorlati életben az ember pillanatnyinak vél, és éppen ezért nem sokat törődik velük, pontosan ezek a dolgok tartanak a legtovább. Talán nevetségesnek tűnnek, mégis ezek dacolnak a legtovább a feledéssel.&lt;/SPAN&gt;&lt;/P&gt;
&lt;CENTER&gt;&lt;IMG class=blogkep align=center src=&quot;https://sadness.cafeblog.hu/files/vegyeskOopek.jpg&quot;&gt;&lt;/CENTER&gt;</html><type>rich</type></oembed>